Tavasztól őszig fokozottan érdemes figyelni az utakra tévedt vadakra, azonban a vadgázolás még a legnagyobb gondosság esetén is megtörténhet. A károk ilyenkor több irányban is bekövetkezhetnek: magában az állatban és az autóban szinte biztosan, de akár a gépjármű vezetője és utasai is komoly személyi sérüléseket szenvedhetnek.

A vadgázolás az egyik legbonyolultabb témakör a kártérítésben, ugyanis többnyire egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki a felelős. Tegyük hát rendbe a kérdéskört!

Megelőzés

Először is a legfontosabb, hogy tegyen meg mindent a baleset megelőzése érdekében.

Ez azért is fontos, mert ha nem tartotta be a vonatkozó közlekedési szabályokat, netalán a figyelmeztető tábla ellenére túl gyorsan hajtott, alkoholos befolyásoltság alatt állt vagy az autója nem volt kielégítő műszaki állapotban, szinte biztosan nem számíthat kártérítésre.

Mit tehet még a vadgázolás megelőzése érdekében?

1. Ha nem jól belátható útszakaszhoz ér vagy rosszak a látási viszonyok, még a megengedett sebességnél is haladjon lassabban!
2. Lassítson akkor is, ha őzeket fedez fel az út szélén! Valószínűleg több is felbukkan majd, mivel jellemzően csoportosan közlekednek.
3. Vadveszélyre figyelmeztetnek a sáros vadnyomok és vadcsapások is: vezessen még óvatosabban!
4. Lakott területen is felbukkanhatnak vadállatok - különösen a hajnali, illetve szükületi órákban számítson rájuk!
5. Ha teheti, kapcsolja be a távolsági fényszóróját! Ezzel nagyobb területet láthat be maga előtt.
6. Tartson nagyobb követési távolságot arra az esetre, ha az elöl haladó autó hirtelen fékezésre kényszerülne!
7. Ha az állat már az úton van, dudáljon! Könnyen lehet, hogy a fényszóró elvakítja, azonban a hang segíthet neki felfedezni, hogy honnan jön a veszély.
8. Ha egy beteg állatot, esetleg tetemet fedez fel az úton, hívja a segélyvonalat! Ne próbálja egyedül lehúzni az útról, mert a rémült állat súlyos sérüléseket okozhat.
9. Soha ne rántsa félre a kormányt! A szemközti sávban frontálisan ütközhet egy szembejövő autóval vagy egy fának hajthat, ami még súlyosabb balesetet okozhat.

Azonban hiába tart be minden szabályt, ha az állat féktávolságon belül bukkan fel, sajnos nem kerülhető el az ütközés.

Ha bekövezkezett a baj

Nagyon fontos, hogy azonnal hívjon rendőrt, akkor is, ha személyi sérülés nem történt. Ugyanis ilyenkor a rendőrség fogja értesíteni a vadgázolással kapcsolatban érintett másik, távollevő felet: az illetékes vadásztársaságot.

Továbbá a rendőrség fog segíteni a vadgázolás dokumentálásában is, mely a későbbi kárrendezésnél is kiemelt szerepet kap. Lehetőleg gondoskodjon róla, hogy a vadgázolás minden körülménye rögzítve legyen a jegyzőkönyvben, és igyekezzen azokat fényképekkel is alátámasztani.

Az olyan részletekre is figyelni kell, hogy az állat melyik irányból érkezett, mert az út két oldala akár két különböző vadásztársasághoz is tartozhat és ilyenkor nem mindegy, hogy melyik ellen indul el az ügy.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az állathoz nem szabad nyúlni, azt csak a vadásztársaság szállíthatja el. A vadállatok minden esetben vagy egy vadásztársaság vagy az állam tulajdonát képezik, így elsajátításuk lopásnak minősül.

A kártérítésben érintett felek

A vadgázolásból eredő kártérítési ügyben három szereplő felelősségét kell vizsgálni:

1. a járművet vezető sofőr felelősségét
2. az illetékes vadásztársaság felelősségét
3. az illetékes közútkezelő felelősségét

A legtöbb esetben a sofőr felelősségét szokták megállapítani, főleg amiatt a vitatható bírói gyakorlat miatt, ami szerint csak akkor lehet vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül következik be.

Azonban ez sem minden esetben van így, mindig mérlegelni kell a körülményeket.

És mikor felelős a másik két szereplő?

A vadásztársaságok felelőssége

A vadásztársaságoknak régebben volt kötelező felelősségbiztosításuk, azonban manapság már csak nagyon kevés társaság rendelkezik ilyennel.

Továbbá fontos tudni, hogy a vadásztársaságok csak az ő vadgazdálkodásuk körébe tartozó állatokért felelősek, így például nem lehet rajtuk számon kérni az elkóborolt állatok illetve háziállatok által okozott károkat.

De melyek azok esetek, amikor a vadásztársaságok felelőssége szinte biztosan fennáll?

Ha nem hívják fel a közlekedők figyelmét a vadveszélyre, azaz nem kezdeményezik a figyelmeztető tábla kihelyezését az illetékes közútkezelőnél.
Ha nem tartják be a vadgazdálkodásra vonatkozó szabályokat, például az utakhoz túl közel helyezik el a téli etetőket vagy nem akadályozzák meg a vadállomány túlszaporodását. Ezen mulasztások fennállását azonban csakis szakértő tudja megállapítani.

A közútkezelő felelőssége

Vitathatatlanul fennáll a közútkezelőnek a felelőssége és az autósnak minden kárát meg kell térítenie, ha a vadgázolás autópályán vagy autóúton következik be. A közútkezelő felelős ugyanis azért, hogy ezek az utak védettek maradjanak. Vadveszély esetén köteles vadfogó kerítést elhelyezni és annak állapotát rendszeresen ellenőrizni.

Ezen az egy eseten kívül azonban ritka, hogy az ő felelősségét állapítanák meg a hatóságok. De előfordulhat például, hogy elhanyagolják az út menti növényzet gondozását és emiatt nehezen beláthatóvá válik a vadveszéllyel fenyegetett útszakasz. Ilyenkor szintén a közútkezelő a felelős.

Jogszabály

A Polgári Törvénykönyv a következőket mondja ki a vadkárokkal kapcsolatban:

1. A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (Kiváltott: “eljött”, “kiugrott”)
   
   
2. A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Mindez azt jelenti, hogy vadgázolásnál két kárigény találkozik: a sofőrnek az autóban keletkezett kára és a vadásztársaságnak a vadban keletkezett kára, ami akár milliós nagyságrendű is lehet. Minden esetben bizonyítás kérdése, hogy végülis ki is a felelős - ezért jellemzőek az ilyen jellegű baleseteknél a hosszas egyezkedések és pereskedések.

Határidő

Amit semmiképpen sem szabad elfelejteni az a kárbejelentés határideje, ami 30 nap a kár bekövetkezésétől számítva. Ennyi idő alatt kell benyújtani a kárbejelentő lapot.

Célszerű mindezt bizonyítható módon, tértivevényes levél formájában megtenni. Ilyenkor nyeri el jelentőségét a rendőrség által készített jegyzőkönyv és minden egyéb dokumentáció is, ugyanis a bizonyítási teher a kár bekövetkezését és nagyságát illetően is minden esetben a sofőrt terheli.

Végkimenetel

Amennyiben sikerül a vadásztársaság felelősségét bizonyítani, megkapja a kártérítését. Ha nem sikerül, akkor a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabály lép életbe, vagyis mindenki viseli a saját maga kárát, ami általában a sofőrre nézve jelent nagyobb megterhelést.

Ha bármilyen egyéb kérdése merülne még fel a vadgázolással kapcsolatban, a Balesetem.hu csapata készen áll, hogy segítsen Önnek.