Köztudott tény, hogy amennyiben Önt egy balesetben anyagi kár éri, kártérítést követelhet a károkozótól vagy annak biztosítójától.
Azt viszont már kevesebben tudják, hogy nem csak az autóban keletkezett kárért jár
kártérítés, hanem a személyi sérülések esetében is megilleti a sérelemdíj.
Ez magába foglalja például azon eseteket is, amikor a balesetet szenvedett félnél pszichikai problémák, egészségügyi komplikációk, testi sérelmek lépnek fel a baleset következtében.
Új Ptk, új elnevezés
A régi Ptk.ban a sérelemdíj intézménye nem vagyoni kártérítésként szerepelt - hozzá nagyon hasonló tartalommal.
Miért volt szükség a változtatásra? Az elnevezés megtévesztő volt, ugyanis a kár nem vagyoni (például csonttörés), ellenben a kártérítés jellegével, amely már pénzben kifejezhető, tehát vagyoni.
Ez félreértésre adhatott okot.
Így az új szabályozás alapján lehetőség nyílik a balesetben érintett vétlen sértett vagyonában nem kimutatható veszteségek kompenzálására.
A régi Ptk-ban megjelenő nem vagyoni kártérítés intézménye a bírói gyakorlatban vagyoni jellegűvé vált olyan értelemben, hogy sokszor az orvosi zárójelentés alapján állapították meg a kár mértékét, ilyen módon igyekezve azt pénzben kifejezni fizikailag bizonyítható tényezők alapján.
Az új Ptk. hatálybalépését követően indult ügyekben viszont a szabályozás engedékenyebb, több esetben fogja megítélni a bíróság a sérelemdíjat, és a bizonyítás is egyszerűbb. Ez esetben pontos vagyoni kár hiányában egy becslést alkalmaz a bíróság.
Hozzávetőlegesen mekkora összegre számíthat? Kártérítés kalkulátorunkkal megtudhatja.
A sérelem
A Ptk. szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Mivel az élet testi épség és az egészség megsértése személyiségi jogsértésnek minősül, ez megalapozza a sérelemdíjra vonatkozó igényt.
Vegyünk példának egy balett táncost, aki eltöri a térdét egy balesetben és nem táncolhat többet.
Ez esetben jelentős mértékű munkaképesség csökkenésről nem beszélhetünk, így jövedelempótló járadékot nem igényelhet a táncos. Viszont egyértelmű kár érte a sértettet.
Mennyibe kerül egy profi táncos karrierje? A bíróságoknak nehéz dolga van, mivel igen nehéz megbecsülni a pénzbeli ellenértékét.
Sérelemdíj iránti követelést alapozhat meg a teljesség igénye nélkül továbbá
- fizikai, lelki gyötrelem,
- gyász,
- jelentős munkaképesség csökkenéssel nem járó egészségromlás,
- életminőség romlása is.
Megtörtént eset: a bíróság sérelemdíjat ítélt meg a sértettnek abban az esetben is, amikor a károkozó a balesetet követően igazságérzetétől túlfűtve gázsprayt fújt az autóban ülő vétlen sofőrre, miközben gyermekei a hátsó ülésen ültek, és maradandó traumát okozott bennük az eset.
A sérelemdíj természete
A sérelemdíj jogintézményének bevezetésével a jogalkotó egyik célja az volt, hogy a külvilágban kevésbé kimutatható és ezért nehezen igazolható hátrány bizonyításának kötelezettsége alól a sértettet felmentse.
A sérelemdíj, akárcsak a kártérítés szubjektív jellegű szankció, tehát a károkozó felróhatóságától függ. Ez azt jelenti, hogy Ön, amennyiben sérelmet szenvedett, akkor követelhet sérelemdíjat az Önt ért nem vagyoni sérelemért (például testi fogyatkozásért, pszichikai kárért), amennyiben a károkozó felróhatóan járt el, és nem tudja kimenteni magát a felelősség alól. Így a felelősség alapja a felróhatóság hiányának eredménytelen bizonyítása.
Tehát a bizonyítás a károkozót terheli, mivel csak úgy mentesülhet a felelősség alól, hogy bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható volt.
Önnek csupán azt szükséges bizonyítania, hogy jogsértés történt, ezen kívül mást nem. Így nem szükséges további hátrány bekövetkezésének a bizonyítása, persze ajánlott lehet, mert a sérelemdíj összege múlhat rajta. A többi már a károkozón múlik.
A sérelem és a sérelemdíj mértéke
A sérelemdíj lényege, hogy a kártérítési igénnyel szemben itt Önt a személyében éri a nem vagyoni kár, aminek okán vagyoni szankciót alkalmazhat a bíróság a károkozóval szemben.
Azaz nem vagyoni sérelem bekövetkezése a sérelemdíj megítélésének feltétele.
A sérelem nagysága itt jelentőséghez jut, ugyanis bagatell igényekre a bíróság nem ítéli meg a sérelemdíjat, a bírói joggyakorlat szerint ebben az esetben a sérelemdíj iránti igény akkor is alaptalan, ha a személyiségi jogsértés objektív ténye egyébként megállapítható.
A Ptk. kimondja, hogy a sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben határozza meg. Tehát sérelemdíj jogcímén nem ítélheti meg a bíróság járadék fizetését, csupán egyszeri pénzösszegről van szó.
A mértékét mérlegelés eredményeképpen az eset körülményeire tekintettel ítéli meg a bíróság, különös tekintettel a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására.
A bírói gyakorlatban legalacsonyabb mértékű sérelemdíj összege 50.000 forint.
A sérelemdíj iránti igény érvényesítése
A fent részletezett sérelemdíj iránti igény érvényesítése azokra az esetekre korlátozódnak, amikor a baleseti kártérítést a biztosító nem óhajtja az Ön igénye szerint megfizetni, így bíróság elé kerülhet az ügy.
A biztosítótól sok esetben nem remélheti a jogosan járó sérelemdíjnak is megfelelő összeg megfizetését, azt jó eséllyel bíróság előtt tudja csak érvényesíteni.
Ezért mérlegelnie kell, hogy a biztosítóra hagyja egy alacsonyabb összegért az értékbecslést, vagy a kezébe veszi az irányítást, és érvényesíti az Önt megillető jogos igényeket. Utóbbi esetben segítünk a lehető legmagasabb összeg megszerzésében.
